Kedves barátaim!
Nagy örömömre szolgál, hogy Önökkel együtt ünnepelhetem a magyar–japán diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulóját.
Magyarország és Japán az animáció területén is hosszú ideje mély kapcsolatokat ápol, immáron 35 éve. Különösen örülök annak, hogy a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és a Hiroshimai Filmfesztivál – mindkettő 1985-ben indult – barátsága elmélyült az évek alatt.
Amikor az 1984-es ASIFA igazgatótanácsi ülésén, ahol John Halas elnöksége alatt egyhangúlag megszavazták az első, 1985-ös Hiroshimai Filmfesztivál támogatását, ott ült Matolcsy György is széles mosollyal az arcán. Néhai férjemmel, Renzóval, aki az igazgatótanács tagjaként vett részt, jómagam pedig megfigyelőként vettem részt a tanácskozáson, és határtalan örömmel töltött el minket a döntés.
Az első ázsiai nemzetközi filmfesztiválra rengeteg animációs filmet neveztek a világ minden tájáról. Magyarországról Rófusz Ferenc Gravitáció című filmje, Varga Csabától pedig két film, az Auguszta etet és a Valcer vett részt a versenyprogramban.
Továbbá egy olyan panorámaprogramot szerveztem, ahol olyan régiók filmjeiből válogattam, amelyeket ritkán lehet Japánban látni. Ebben a programban volt látható Rófusz Ferenc A légy című filmje, valamint Jankovics Marcell Sisyphus és Küzdők című művei, melyek révén betekinthettünk a rendkívüli érzékenységgel megformált, mély tudású, filozófiai mélységű animációs filmek műfajába. A japán nézők meghatározó élménye volt Gémes József egész estés animációs filmje, a Daliás idők is, amelynek cselekménye a nagyívű japán történelmi játékokkal rokonítható.
A későbbi fesztiválokon Horváth Mária és az Orosz István–Keresztes Dóra páros magyar folklóron nyugvó animációi hagyományos történeteikkel és festői képi világukkal csalogatták a japánokat ebbe a lenyűgöző országba. Ulrich Gábor kísérleti filmjeinek is számos rajongója lett. Cakó Ferenc homokanimációs előadásaiban egy egészen új világ tárult fel számunkra. Ő a 2002-es Hiroshimai fesztiválon zsűritagként vett részt. A fesztiválunkon zsűritag volt Jankovics Marcell 2004-ben, majd 2014-ben Mikulás Ferenc, aki nagyban segítette az akkor megrendezett nagyszabású magyar panorámaprogramunkat is. Az előzsűriben Szoboszlay Péter és Macskássy Katalin vettek részt. Eddig öt magyar film nyert Hirosimában díjat, többek között Alekszej Alekszev KJFG No. 5., Bucsi Réka Symphony No. 42 és Wunder Judit Kötelék című filmje.
Úgy hiszem, csodálatos kulturális kapcsolat épült ki Magyarország és Japán között az animáció segítségével – úgy, hogy közben felfedeztük a két különböző kultúra azonos vonásait. Végül egy érdekes adalék: a neves mangarajzoló, Tezuka Oszamu Jumping című híres filmjét Rófusz A légy című műve inspirálta, amelyet az Ottawai Fesztiválon látott. Emlékszem, Tezuka milyen szenvedélyesen mesélt az ötletéről, amit A légy ihletett.
Őszintén remélem, hogy a magyar animációs film rendkívül tehetséges rendezőivel kialakított kapcsolatunkat barátságban, szívünkben szeretettel és békével folytathatjuk.
Kinoshita Sayoko
az ASIFA elnöke, a japán ASIFA elnöke, a Hiroshimai Nemzetközi Animációsfilm-fesztivál igazgatója